Helóó! Nos itt lenne az első rész. Nagyon örülök hogy ennyi visszajelzést, lájkot és rendszeres feliratkozót kaptam! Remélem hogy nem okozok csalódást, és még többen leszünk. Oldalt ott a link a facebook csoportról, lépj be nyugodtan! Nem is rizsázok. Ha elolvastad a részt és tetszett légyszi hagyj nyomot magad után. xoxo
Reggel a napsugarakra keltem. Nyögdécselve fordultam meg a hasamra, de rá kellett jönnöm hogy nem tudok visszaaludni, így hát feltornáztam magam az ágyról és a szekrényemhez léptem. Elővettem a fekete szűk szaggatott farmerom, majd egy hozzá illő toppot. Beballagtam a fürdőbe és felöltöztem. Reménykedve kapom fel a telefonom hogy Car nem-e hívott-e még, ugyanis ma péntek van, ami azt illeti hogy este elmegyünk bulizni. Csak anyát kéne rábeszélni. Lesétáltam a konyhába valami ennivalóért. Még megtaláltam a hűtőben lévő tegnapi maradék pizzát, így hát megmelegítettem a mikróban és hozzá láttam a reggelimnek. Mikor elfogyasztottam épp hogy felálltam és csöngettek. Boldogan sétáltam oda, és kinyitottam.
- Sziasztok! - köszöntem a haverjaimnak.
- Hello Em. - köszöntek és beinvitáltam őket a házba.
- Mizujs? - ültem le a kanapéra.
- Ma este kilenckor lesz egy nagy házibuli nálam. -válaszolt Mike.
- Na az jó. Car és én akkor biztos megyünk. - nevettem fel.
- De Lou nem enged, ha jól tudom. - gyújtott rá.
- Nincs itthon. Holnap reggel jön haza Luxxal. - vigyorodtam el.
- Akkor rendezhetnénk itt is bulit? - jött fel az ötlet.
- Nem .-tiltakoztam. - Lou megöl ha rájön. - néztem le a földre.
- Oké, akkor kilenckor Mikenál tali. - köszöntek el.
- Okés. Sziasztok. - köszöntem el én is. Becsuktam az ajtót majd lehuppantam a tv elé. Bekapcsoltam, és az egyik legborzalmasabb zene ment. Persze hogy a One Direction. Nem értettem hogy az olyan éves lányok mint én, mit esznek rajtuk? Én ennyi nyálas zenétől már kikészültem volna. Főleg úgy hogy az egyik a családhoz tartozik, hisz Harry, Lux keresztapukája. Szemforgatva kapcsoltam ki a tévét és nyújtózkodtam. Nagyon unatkoztam egyedül, ezért úgy döntöttem hogy elmegyek egyet kocogni és közben felhívom a legjobb barátnőm, hogy tájékoztassam a buliról.
*
- Szia csajszi. - ugrottam Cary nyakába, amikor belépett a házba.
- Szia Em .- ölelgetett ő is.
- Készen állsz az estére? - vigyorogtam.
- Naná. - örült velem és felballagtunk a szobámba. Előpakoltuk az összes ruhám, amibe esetleg mehetnénk. Végül később egy fekete, szűk, testhez simuló ruhára esett a választásom, egy fekete magassarkúval. A hajamat enyhén begöndörítettem és felkentem a sminkem.
- Kész vagy? -álltam meg az ajtóban.
- Igen. - jött felém Car.
- Uh jól áll a piros. - nevettem el magam. A barátnőmön egy piros ruha volt, egy masnival a hátulján.
- Nos indulhatunk? - pakoltam el a cuccokat, amik kint maradtak.
- Igen. - mosolygott és felkaptuk a táskánkat. Lekapcsoltam a villanyokat, majd leballagtunk a lépcsőn, de nem számítottam arra amit ott láttam. Vagyis kiket.
- A-anya. - dadogtam, de észbe kaptam és oda mentem megölelni.
- Hová készültök lányok? - húzta fel a szemöldökét.
- Öhhm. Hogy-hogy ilyen hamar haza jöttél? - tereltem a témát.
- Emma! - szólt dühösen.
-Tessék?-forgattam meg a szemem.
- Buliba mentek mi?
- I-igen. - pásztáztam a földet.
- Hát akkor öltözzetek vissza. Nem engedlek el. - tette karba a kezét.
- De anya. Kérlek. Péntek van. - könyörögtem.
- Jó rendben, de ez az utolsó. - figyelmeztetett.
- Rendben, és köszönöm köszönöm. - ölelgettem meg, majd kiléptünk az ajtón.
- Vigyázz magadra és éjfélre legyél itthon! - kiabált utánam és hallottam ahogy becsukja az ajtót. Meglepődve mentem a buliba. Szerencse hogy most elengedett. Soha nem jött még haza korábban, de a lényeg hogy megúsztuk.
*
- Hozz még egy felest. - kiabáltam a haveromnak, félig berúgva. A kanapén ülünk a társasággal, a zene bömböl és nem gondolkodunk. Mike ide hozta az italokat és mindenki egyszerre húzta le. A pia nem annyira marta a torkomat, mint elsőre. Már megszoktam. Fel akartam állni hogy ki menjek a mosdóba, de megbillentem egy kicsit. Ilyenkor éreztem úgy hogy haza kell hogy menjek. A fejem irtóra fájt, és hányingerem volt.
- Gy-gyere Cary. - nevettem az alkohol hatása miatt. Nehézkesen elköszöntünk mindenkitől, majd haza indultunk. A közeli parkon jöttünk, amikor Car belelépett egy kutyagumiba. Akaratlanul is elnevettem magam és közben megérkeztünk.
- Szia. - pusziltam meg ingadozva és megérkeztem. Épp a kulcsomat keresem. Mikor meglett
belehelyeztem a zárba, majd egy hangos kattogással jelezte hogy kinyílt.
Óvatosan léptem be a házba, ledobtam a táskámat, majd megszédültem, és
az ajtófélfának dőlve ráncoltam össze a szemöldököm. Mikor össze szedtem
magam, nagy nehezen lábujj hegyen próbáltam felmenni a szobámba, de
hirtelen felkapcsolódott a villany és anya hangját hallottam.
- Emma. Hol voltál? Hány óra van? - beszélt halkan Lou, de lehetett hallani a hangjából hogy mérges.
- Buliba.-nevettem el magam az alkohol hatása miatt. - Haza értem pontban, éjfél van. - billentem meg megint. - Igen, kisasszony? Hajnali 3 óra van! - kiabált.
- Ne kiabálj már. Nagyon fáj a fejem, mellesleg Lux már biztos alszik. - ásítottam.
- Nem szégyelled magad? Ez már nem az első hogy nem értél haza időben. - veszekedett még mindig.
- Nem. Nem mindegy hogy egyel kevesebb, vagy több késés? - vitatkoztam már én is, a fejfájásom ellenére.
- Nekem elegem lett Em. Holnap után eljössz velem és Luxal a fiúkhoz. Nem
foglak itthon hagyni. - rázta meg a fejét. Kínomban felnevettem. Mi az
hogy nem fog itt hagyni?
- Én nem megyek sehova, főleg nem azokkal a fiúkkal. - tiltakoztam.
- Dehogynem. - erősködött.
- Nem. Nem fogom itt hagyni a barátaimat, főleg nem Caryt. - kiabáltam.
- Ne ordibálj, mert Lux felkel, és eljössz. Nem fogom hagyni hogy tönkre
tedd magad. Ezeket nevezed barátoknak akik isznak, cigiznek és minden
nap buliznak? - kérdezett.
- Igen. - dőltem neki az ajtófélfának.
-Én nem erre neveltelek Emma Teasdale! Van egy napod közölni a
többiekkel hogy elmész, és majd beszélünk holnap reggel, józanan. Jó
éjszakát. - ment fel a lépcsőn. Nem is volt időm felfogni hogy mi történt.
Iszonyatosan rosszul voltam.
- Utállak! - kiabáltam neki, amit lehet hogy később meg is fogok bánni.
Sírógörcsöt kapva rogytam le, és csak sírtam az előszobában. Nem akartam itt hagyni mindent.
- Utálom az anyám munkáját és a fiúkat is. - kiabáltam.
siess a kövivel imádom :)
VálaszTörlésA történet nagyon is érdekes. Várom mi sül ki belőle. A stílusa a blognak is tetszik. Később természetesen többet tudok írni :D
VálaszTörlésimádom ezt a blogodat is! :) hamar a kövit! :)
VálaszTörlésNagyon tetszik a blogod, a történet is, csak gratulálni tudok, de azért a nyelvhelyességet nézzed át, mert a magyarban olyan formula nincsen hogy" nem-e". Nem cikizni akarlak, hanem csak segítség képpen mondtam.
VálaszTörlésDe a bogod nagyon tetszik, csak így tovább.
Puszi