-->

2013. november 2., szombat

1. rész

Helóó! Nos itt lenne az első rész. Nagyon örülök hogy ennyi visszajelzést, lájkot és rendszeres feliratkozót kaptam! Remélem hogy nem okozok csalódást, és még többen leszünk. Oldalt ott a link a facebook csoportról, lépj be nyugodtan! Nem is rizsázok. Ha elolvastad a részt és tetszett légyszi hagyj nyomot magad után. xoxo

Reggel a napsugarakra keltem. Nyögdécselve fordultam meg a hasamra, de rá kellett jönnöm hogy nem tudok visszaaludni, így hát feltornáztam magam az ágyról és a szekrényemhez léptem. Elővettem a fekete szűk szaggatott farmerom, majd egy hozzá illő toppot. Beballagtam a fürdőbe és felöltöztem. Reménykedve kapom fel a telefonom hogy Car nem-e hívott-e még, ugyanis ma péntek van, ami azt illeti hogy este elmegyünk bulizni. Csak anyát kéne rábeszélni. Lesétáltam a konyhába valami ennivalóért. Még megtaláltam a hűtőben lévő tegnapi maradék pizzát, így hát megmelegítettem a mikróban és hozzá láttam a reggelimnek. Mikor elfogyasztottam épp hogy felálltam és csöngettek. Boldogan sétáltam oda, és kinyitottam.
- Sziasztok! - köszöntem a haverjaimnak.
- Hello Em. - köszöntek és beinvitáltam őket a házba.
- Mizujs? - ültem le a kanapéra.
- Ma este kilenckor lesz egy nagy házibuli nálam. -válaszolt Mike.
- Na az jó. Car és én akkor biztos megyünk. - nevettem fel.
- De Lou nem enged, ha jól tudom. - gyújtott rá.
- Nincs itthon. Holnap reggel jön haza Luxxal. - vigyorodtam el.
- Akkor rendezhetnénk itt is bulit? - jött fel az ötlet.
- Nem .-tiltakoztam. - Lou megöl ha rájön. - néztem le a földre.
- Oké, akkor kilenckor Mikenál tali. - köszöntek el.
- Okés. Sziasztok. - köszöntem el én is. Becsuktam az ajtót majd lehuppantam a tv elé. Bekapcsoltam, és az egyik legborzalmasabb zene ment. Persze hogy a One Direction. Nem értettem hogy az olyan éves lányok mint én, mit esznek rajtuk? Én ennyi nyálas zenétől már kikészültem volna. Főleg úgy hogy az egyik a családhoz tartozik, hisz Harry, Lux keresztapukája. Szemforgatva kapcsoltam ki a tévét és nyújtózkodtam. Nagyon unatkoztam egyedül, ezért úgy döntöttem hogy elmegyek egyet kocogni és közben felhívom a legjobb barátnőm, hogy tájékoztassam a buliról.
*
- Szia csajszi. - ugrottam Cary nyakába, amikor belépett a házba.
- Szia Em .- ölelgetett ő is.
- Készen állsz az estére? - vigyorogtam.
- Naná. - örült velem és felballagtunk a szobámba. Előpakoltuk az összes ruhám, amibe esetleg mehetnénk. Végül később egy fekete, szűk, testhez simuló ruhára esett a választásom, egy fekete magassarkúval. A hajamat enyhén begöndörítettem és felkentem a sminkem.
- Kész vagy? -álltam meg az ajtóban.
- Igen. - jött felém Car.
- Uh jól áll a piros. - nevettem el magam. A barátnőmön egy piros ruha volt, egy masnival a hátulján.
- Nos indulhatunk? - pakoltam el a cuccokat, amik kint maradtak.
- Igen. - mosolygott és felkaptuk a táskánkat. Lekapcsoltam a villanyokat, majd leballagtunk a lépcsőn, de nem számítottam arra amit ott láttam. Vagyis kiket.
- A-anya. - dadogtam, de észbe kaptam és oda mentem megölelni.
- Hová készültök lányok? - húzta fel a szemöldökét.
- Öhhm. Hogy-hogy ilyen hamar haza jöttél? - tereltem a témát.
- Emma! - szólt dühösen.
-Tessék?-forgattam meg a szemem.
- Buliba mentek mi?
- I-igen. - pásztáztam a földet.
- Hát akkor öltözzetek vissza. Nem engedlek el. - tette karba a kezét.
- De anya. Kérlek. Péntek van. - könyörögtem.
- Jó rendben, de ez az utolsó. - figyelmeztetett.
- Rendben, és köszönöm köszönöm. - ölelgettem meg, majd kiléptünk az ajtón.
- Vigyázz magadra és éjfélre legyél itthon! - kiabált utánam és hallottam ahogy becsukja az ajtót. Meglepődve mentem a buliba. Szerencse hogy most elengedett. Soha nem jött még haza korábban, de a lényeg hogy megúsztuk.
*
- Hozz még egy felest. - kiabáltam a haveromnak, félig berúgva. A kanapén ülünk a társasággal, a zene bömböl és nem gondolkodunk. Mike ide hozta az italokat és mindenki egyszerre húzta le. A pia nem annyira marta a torkomat, mint elsőre. Már megszoktam. Fel akartam állni hogy ki menjek a mosdóba, de megbillentem egy kicsit. Ilyenkor éreztem úgy hogy haza kell hogy menjek. A fejem irtóra fájt, és hányingerem volt.
- Gy-gyere Cary. - nevettem az alkohol hatása miatt. Nehézkesen elköszöntünk mindenkitől, majd haza indultunk. A közeli parkon jöttünk, amikor Car belelépett egy kutyagumiba. Akaratlanul is elnevettem magam és közben megérkeztünk.
- Szia. - pusziltam meg ingadozva és megérkeztem. Épp a kulcsomat keresem. Mikor meglett belehelyeztem a zárba, majd egy hangos kattogással jelezte hogy kinyílt. Óvatosan léptem be a házba, ledobtam a táskámat, majd megszédültem, és az ajtófélfának dőlve ráncoltam össze a szemöldököm. Mikor össze szedtem magam, nagy nehezen lábujj hegyen próbáltam felmenni a szobámba, de hirtelen felkapcsolódott a villany és anya hangját hallottam.
- Emma. Hol voltál? Hány óra van? - beszélt halkan Lou, de lehetett hallani a hangjából hogy mérges.
- Buliba.-nevettem el magam az alkohol hatása miatt. - Haza értem pontban, éjfél van. - billentem meg megint.  - Igen, kisasszony? Hajnali 3 óra van! - kiabált.
- Ne kiabálj már. Nagyon fáj a fejem, mellesleg Lux már biztos alszik. - ásítottam.
- Nem szégyelled magad? Ez már nem az első hogy nem értél haza időben. -  veszekedett még mindig.
- Nem. Nem mindegy hogy egyel kevesebb, vagy több késés? - vitatkoztam már én is, a fejfájásom ellenére.
- Nekem elegem lett Em. Holnap után eljössz velem és Luxal a fiúkhoz. Nem foglak itthon hagyni. - rázta meg a fejét. Kínomban felnevettem. Mi az hogy nem fog itt hagyni?
- Én nem megyek sehova, főleg nem azokkal a fiúkkal. - tiltakoztam.
- Dehogynem. - erősködött.
- Nem. Nem fogom itt hagyni a barátaimat, főleg nem Caryt. - kiabáltam.
- Ne ordibálj, mert Lux felkel, és eljössz. Nem fogom hagyni hogy tönkre tedd magad. Ezeket nevezed barátoknak akik isznak, cigiznek és minden nap buliznak? - kérdezett.
- Igen. - dőltem neki az ajtófélfának.
-Én nem erre neveltelek Emma Teasdale! Van egy napod közölni a többiekkel hogy elmész, és majd beszélünk holnap reggel, józanan. Jó éjszakát. - ment fel a lépcsőn. Nem is volt időm felfogni hogy mi történt. Iszonyatosan rosszul voltam.
- Utállak! - kiabáltam neki, amit lehet hogy később meg is fogok bánni. Sírógörcsöt kapva rogytam le, és csak sírtam az előszobában. Nem akartam itt hagyni mindent.
- Utálom az anyám munkáját és a fiúkat is. - kiabáltam.

4 megjegyzés:

  1. A történet nagyon is érdekes. Várom mi sül ki belőle. A stílusa a blognak is tetszik. Később természetesen többet tudok írni :D

    VálaszTörlés
  2. imádom ezt a blogodat is! :) hamar a kövit! :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tetszik a blogod, a történet is, csak gratulálni tudok, de azért a nyelvhelyességet nézzed át, mert a magyarban olyan formula nincsen hogy" nem-e". Nem cikizni akarlak, hanem csak segítség képpen mondtam.
    De a bogod nagyon tetszik, csak így tovább.
    Puszi

    VálaszTörlés